Az emberek bármelyik csoportját nézve megállapíthatjuk, hogy nagyon kevésnek sikerül közülük fiatalon, gazdagon és gondtalanul nyugdíjba vonulnia. Egy kevéssel többnek hosszú időn keresztül végzett kemény munka árán végül is sikerül kellemes körülmények között eltöltenie a nyugdíjas éveket. A legtöbben viszont életükből legalább 45 éven keresztül a mókuskerékben gürcölnek, hogy aztán sovány nyugdíjukból úgy ahogyan meg tudjanak élni az "arany éveikben".

Mi az, ami elkülöníti egymástól ezeket a csoportokat... és milyen tikokkal rendelkeznek az első csoport tagjai? Hogyan sikerült nekik olyan hamar meggazdagodniuk? Mit kellene az embernek tennie ahhoz, hogy ő is ebbe a csoportba tartozzon? Ez valóban egy érdekes kérdés...

A válsz megfogalmazásához segítségként Rangdy GAGE - amerikai marketing szakértő - gondolatait és mondatait veszem kölcsön.

Ő annál is inkább méltó a válasz megadásához, hiszen nem csupán saját maga, tartozik a fent említett kiváltságosak sorába, hanem több ezer személynek segített már eddig is elérni azt az életminőséget, amivel a sikeres gazdagok ezen csoportja büszkélkedhet.

"Ne értsenek félre engem - mondja Randy, nem az ipar, az üzleti világ, vagy az ingatlan piac irigyelt mai bálványai közé tartozó milliomosokról szeretnék most beszélni. Egy bizonyos idő alatt ezek az emberek jelentős anyagi javakra tettek szert, de ennek ellenére, nem szoktak idő előtt nyugdíjba vonulni. Azt sem lehet elmondani róluk, hogy gondtalan az életük... Az igaz, hogy nekik már sikerült kiszállniuk a mókuskerékből, de az életük nem sokban különbözik a mókuskerékben maradt társaikétól.

Most azon személyek csoportjáról szeretnék pár szót szólni, akiket "újfajta vállalkozóknak" is szoktak nevezni, - ők azok, akik egy jogdíjszerű, folyamatosan növekvő jövedelemforrással rendelkeznek. Ezek az emberek egy jövedelemtermelő gépezetet hoztak létre maguknak... olyant, amelyik folyamatosan termeli számukra a jövedelmet függetlenül attól, hogy kedvük szerint tovább dolgoznak-e a szakmájukban, vagy egy trópusi tengerparton töltve az idejüket a homokban heverészve, és kókuszdió héjból készített kehelyből kortyolgatják kedvenc italukat.

Az, ahogyan ezek az emberek ezt a sikert és jólétet elérték, valóban érdekes történet. Azt gondolhatnánk, hogy mindezt a felsőfokú tanulmányaiknak köszönhetik. Azonban egyáltalán nem erről van itt szó. Ennek a csoportnak a tagjai közül sokan, (hozzám hasonlóan - mondja Randy), még középiskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Közben jól tudjuk, hogy napjainkban mennyi több diplomával rendelkező munkanélküli kilincsel reményt vesztetten állást keresve magának.

Meg kell mondanom az igazat - folytatja Randy a sikertitkot ismertető beszámolóját - , hogy a csoportomba tartozók kivétel nélkül keményen megdolgoztak a jólétük megteremtéséért, azonban nem ez volt a döntő tényező a sorsuk alakulása szempontjából. Valójában - és ezt kissé szomorúan jegyzem meg -, hogy az emberek többsége annak ellenére, hogy jómagam és a csoportom tagjainál keményebben dolgozik, nyilvánvalóan nem részesül velünk azonos jutalomban.

Az autóimat karbantartó autószerelő, a kedvenc éttermem pincére, a kertemben füvet nyíró kertész, valamennyien nálam keményebben dolgoznak, mégsem kapják meg azt a jutalmat, amit én. Egyiküknél sem lehet felfedezni a korai nyugdíjba vonulásra utaló tüneteket.

Ezek az emberek, a hozzájuk hasonló sorsú milliókkal együtt nem mások, mint egy rosszul működő gazdasági rendszernek a foglyai. Valamennyien az időért cserébe pénzt kérők csapdájába estek bele. Ahhoz, hogy több pénzt keressenek, keményebben és többet kell dolgozniuk. Többségük alkalmazotti beosztásban van, vagy olyan állásban tevékenykedik, ahol nincs lehetőség túlórázni. Módjuk sem nyílik arra, hogy több időért cserébe több pénzt kaphassanak. Megoldásként munkába küldik a házastársukat, ami természetesen nem eredményez érezhető jövedelemnövekedést. És ekkor beindul az ördögi kör, ami meglehetősen pokoli körülményeket teremt...

Azért mert, mindaddig, amíg az ember csupán " az idejét adja el pénzért cserébe", soha sem lesz képes az igazi anyagi biztonságra szert tenni. A csoportomba tartozók rájöttek arra, hogy a valódi anyagi biztonság megteremtésének két alapvető feltétele van:

1. A hatástöbbszörözés elvét kell alkalmazni az időt pénzért elcserélő dilemmából való kitörés érdekében; és
2. Reggelenként a tükörbe nézve rá kell jönnünk, hogy a főnökünk bámul ránk.

Mihelyt megértjük ezt a két alapelvet, és elkezdjük őket az életben alkalmazni, biztosítottnak láthatjuk a jólétünket.
Ki fog derülni, hogy a Kapcsolati Marketing alappilléreit is ezek a szempontok képezik. Amikor az ember az önmagának dolgozás lelkesedésétől fűtötten más, hozzá hasonlóan lelkes vállalkozók segítségével megtöbbszörözi a tudását, tapasztalatait, lelkesedését, kreativitását és az idejét, jutalmul káprázatosan hatványozódó eredményekben részesül.

A szinergikus folyamat egy olyan egész megalkotására vezet, ami sokkal több, mint az azt alkotó részek összessége. A megfelelően elvégzett munka eredménye egy önfenntartó - egyre nagyobb nyereséget produkáló - pénzcsináló gépezet. Amit az ember önmaga működtet...

Ehhez mindössze két dologra van szükség: